Mivel Alpakalandot elsősorban ökoterápiás térnek szánjuk, röviden bemutatjuk az ökoterápia hátterét és jelentőségét a sajátos nevelésű igényű gyerekek gyógyítási folyamatában.
Az emberi faj évmilliókon keresztül a természetben élve, azzal szoros szimbiózisban létezve fejlődött. A főemlős őseink számára nem csak a megélhetésért vívott küzdelem kiemelten fontos tere volt az erdő, amelynek magas fái biztonságot jelentettek a ragadozók elől, és egyben élelmet biztosítottak, hanem a rekreációé is.
A pihenés, a közös játék, a közösségi kapcsolatok erősítése is a fák oltalma alatt zajlott. Az erdő, a fa központi szerepe az élet fenntartásában annyira megragadt őseink kollektív emlékezetében, hogy több százezer évvel később is, amikor az erdőt már rég maguk mögött hagyták az őseink, a legkülönbözőbb kultúrális hagyományokban is a fa lett az élet szimbóluma (életfa, világfa, tetejetlen fa).
A növények és az állatok nem csak fizikai táplálékot jelentettek, hanem a mentális feltöltődést és regenerációt is segítették. A vadon élő állatok háziasításával a társállatokat beköltöztettük az otthonainkba, így az urbanizáció folyamatában is részesei maradtak a mindennapjainknak.
Azonban a természettől való távolodás a városiasodással elkezdődött, az ipari forradalom korszakától felgyorsult, az információs társadalom térhódításával pedig olyan léptékű lett, ami már komoly károkat okoz az emberi test működési folyamataiban. Az ember a létrehozott civilizációját értéknek tartja, amellyel kiemelkedik a többi élőlény közül, sőt uralhatja őket és a természet folyamatait. Amit elfelejtettünk felmérni, hogy mindez hogyan hat az emberi evolúcióra, a testi és pszichés fejlődésünkre.
Drasztikusan növekszik a pszichés zavarokkal küzdő gyerekek száma
A KSH adatai szerint Magyarországon 2020-2025 között az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált általános- és középiskolai tanulók száma megduplázódott, a súlyos tanulási zavarral rendelkezőké közel 25%-kal nőtt. Utóbbiaknak a száma az elmúlt 25 évben megötszöröződött. De nem csak a pszichés zavarok száma növekszik drasztikusan: az ipari forradalom előtt az allergiás megbetegedések szinte ismeretlenek voltak, mára a lakosság 30-40%-át érintik, főleg a fejlett országokban súlyos a helyzet. Az asztmások száma Magyarországon 1975 óta a húszszorosára emelkedett, és az autoimmun betegek száma is folyamatosan növekszik.
A mentális, idegrendszeri és immunrendszeri problémák súlyosbodásának pontos okait a mai napig szerteágazóan vizsgálják, de amit biztosan kijelenthetünk, hogy a környzeti ingerek minőségében bekövetkezett változások ehhez számottevően hozzájárulnak. A táplálkozási és életviteli szokások megváltozása, a túlzott sterilitás és gyógyszerfogyasztás, a műanyagok elterjedése, a stratégiailag átgondolatlan mesterséges beavatkozások genetikai folyamatokba, az idegrendszert túlterhelő információ dömping – ezek mind tényezők lehetnek ebben a káros folyamatban. Valamennyi tényezőben van egy közös pont: az eltávolodás a természettől, amivel szimbiózisban létezve több milliárd évnyi evolúció során eljutottunk oda, ahol ma tartunk.
Ökoterápia: visszakapcsolódni a természethez
Az ökoterápia lényege a visszakapcsolódás a természethez. Ez lehet önterápia is abban a formában, hogy az életünkben elkedjük csökkenteni a szerepét azoknak a termékeknek, szokásoknak, folyamatoknak, amik távolítanak a természet(es)től, és többet keressük a kapcsolatot az élő környezetünkkel. A mi döntésünk az volt, hogy elkezdünk létrehozni olyan tereket, ahol a természetközeliséget kombináljuk különböző terápiás módszerekkel (állatasszisztált terápia, művészetterápia, zeneterápia, mozgásterápia, meseterápia stb.)
A Segítők Egyesület első ilyen célú ökoterápiás tere a Kis-Balaton szomszédságában fejlesztés alatt álló Alpakaland. A programjaink egyszerre szolgálják a mentális rehabilitációt, rekreációs célokat és az ökoterápia módszertani kutatását. Az ökoterápiához kapcsolódó tevékenységeinket jelenleg elsősorban iskola előtt álló és általános iskolás sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekre optimalizáljuk.
Az állatokkal támogatott ökoterápia (a mi esetünkben ezek az állatok alpakák és törpenyuszik) elősegíti a sajátos nevelési igényű gyerekek szociális interakcióját, kommunikációját és érzelmi stabilitását, gyakran a félelmek csökkentése révén. Az állatok ítélkezésmentes partnerek, akik ösztönzik a kommunikációt és fizikai közelségükkel (tapintási ingerek) nyugtató hatást gyakorolnak, lehetővé teszik a holisztikus fejlesztést.
Az állatok nyugalmat, biztonságot és védelmet nyújtanak, növelik az önbizalmat és segítenek a stressz levezetésében, katalizátorként működnek a szociális kapcsolatok kialakításában. Az állat-asszisztált terápia célja emellett a kommunikáció, a nyelv, a motorikus képességek és az észlelés javítása. Sokszor már az olyan egyszerű tevékenységek is pozitívan hatnak, mint az állatok simogatása, fésülése, etetése, futószáron vezetése.
A kutatások szerint az állatok emberre gyakorolt hatásai három csoport oszthatóak: fiziológiai, érzelmi és szociális. Fiziológiai szempontból a terápiás állatok közelsége normalizálja a légzés- ill. pulzusszámot, szívverést, továbbá csökkenti a stressz indikátorok, így a kortizol szintjét és a vérnyomást. Ehhez elegendő az állatok passzív jelenléte a környezetünkben.
Az érzelmi hatások abban nyilvánulnak meg, hogy az állatok különösebb tanítás és odafigyelés nélkül is képesek azokat a feltételeket biztosítani a terápiás foglalkozásokon, amik a pszichés jóléthez elengedhetetlenek: ilyen például a bizalom és a feltételek nélküli elfogadás. A terápiában használt állatok képesek felismerni az emberi érzelmeket, és ehhez igazítják a viselkedésüket. Ezzel képesek például vigaszt nyújtani, vagy könnyebbé teszik a megnyílást és kapcsolódást azok számára, akiknek ez nehézséget okoz.
Már a szociális hatások közé tartozik, hogy egy gyermek számára ilyen fiziológiai és érzelmi háttérrel egyszerűbb kapcsolatokat teremteni a terápiában részt vevő társakkal és felnőttekkel. Egy autista spektrumzavarral élő vagy hiperaktív gyermek általában gyengébb szociális helyzetfelismerő képességgel rendelkezik, ami megnehezíti a beilleszkedését és kommunikációját a környezetével. Egy állatasszisztált környezetben ez a gyengeség kompenzálódik, mivel az állatok viselkedése számukra egyértelműbb jelzéseken alapul, ez a saját kommunikációs stratégiájuk pozitív megerősítését eredményezheti. A gyermekek gyorsabban és erőteljesebben kapnak visszajelzést a cselekedeik következményeiről (pl. ha túl erősen fog meg egy nyulat, az elfuthat), ami erősíti a szociális kompetencia alapjait.
Az ökoterápia komplex pozitív hatásmechanizmusait még csak most tanuljuk, ahogy a társadalmunk koherenciáját és evolúciós hátterét számtalan új kihívás veszélyezteti. Össztársadalmi érdek, hogy megoldásokat találjunk az egyre több gyereket is érintő pszichés zavarokra, és az azokkal összefüggésbe hozható ideg- és immunrendszeri betegségekre, ebben pedig az ökoterápia a költségeihez képest hatékony megoldásokat kínál.
